Sok korombeli méhésztársamhoz hasonlóan én is másodgenerációs méhészként nőttem fel és gyerekkorom nyarait (elsősorban a 90-es évek) jellemzően a méhek között töltöttem. Ezek voltak az első „csípések” a méhészettel, méhekkel kapcsolatban. Elsősorban mézelvétel, pörgetés, vándorlás anyanevelés, szaporítás műveleteiben vettem részt. Ebbe engednek bepillantást nyerni a következő képek.
Az egyetemi „diák évek” alatt évekig nem volt lehetőségem méhészkedni. Az élet úgy hozta, hogy az évtized végére újra méhek közé kerültem és végleg megfertőződtem. 2010-ben saját méhészetet alapítottam. A „gyerekkori méhészkedés” óta eltelt kb 10 év alatt jelentősen átalakult a méhészeti ágazat mind technikailag, mind technológiailag, gazdaságilag ezért az eredményes és gazdaságos méhészkedés tovább fejlesztésének egyik eleme az elméleti és gyakorlati ismeretek bővítése fejlesztése. Méhésziskolábba íratkoztunk ekkor már párommal (később feleségemmel Kleiber Ágnessel). Az egyik előadás alkalmáva bemutatásra került a méhészei temékek többek között a méhpempő is. Oktatónk nem fordított rá kellő figyelmet, hisz nem nagyon van/volt szakirodalom a termelésére, értékesítésére, összetételére vonatkozóan. Ekkor fordult meg a fejünkben először…egy olyan olyan prémium minőségű termék, ami Magyarországon úttörő értékű: ökológiai gazdaságból származó magyar termelői bio méhpempő.
A tanfolyamot 2011-ben sikeres méhész bizonyítvány megszerzésével zártuk.
Saját méhészet alapítása
A 2010-es évek elején Saját méhésztünkben sajnálatosan tapasztaltuk, hogy a termlési értékek jócskán elmaradnak a kb 10-15 évvel korábbi értékektől. Vándorlások során többször találkoztunk mezőgazdasági kulturnövény permetezéséből eredő méhmérgezéssel, ami rosszabb esetben végzetes volt egy-egy méhcsalád részére, jobb esetben legyengült immunrendszerrel (és ennek mellékhatásaival (nosema)) rendelkező méhcsaládjaink voltak. Magyar Temelői Méhpempő
Ezt követően gyakorlati lépéseket is tettünk a méhpempő-termelés irányába, és próbáltunk a vándorméhészkedést kerülni. Egy cél lebegett előttünk, hogyan, milyen módon lehetne hatékonyan méhpempőt termelni és a jelenleg is (2023) mindent elárasztó import méhpempővel szemben (jellmezően kínai) felvenni a versenyt.
Úton a bio méhpempő-termelés felé
A kaptárban a méhpempő nagyon kis mennyiségben áll rendelkezésre és akkor is rövid időintervallumban ezért ennek termeltetése/termelése is rendkívüli pontosságot odafigyelést, logosztikát igényel. Magyarországon erre szakirodalom nem állt rendelkezésre ezért saját gondolataim mentén, autódidakta módon ugrottunk bele a méhpempő termelésbe. Ráadásul akkor még nem igazán lehetett eszközöket kapni a méhészeti szaküzletekben ami tovább nehezítette az elindulásunkat.
Az alapkonstrukció az volt, hogy a méh családot „rávegyük” a pempőtermelésre. Ez egyszerűnek tűnt, csak ki kell menni a méhesbe elővenni a család királynőjét és egy kávé mellett elbeszélgetni vele, hogy mi is van ezzel a pempő dologgal. Mint később kiderült Ők (mármint a méhkirálynők) nem osztják a véleményünket, nem igazán akartak bölcsőket nevelni és így pempőt sem termelni. A cél érdekében többfajta termelési módszert kipróbáltunk, amik több kevesebb (de inkább kevesebb) sikerrel működtek. Kezdetleges és „gagyi” eszközökkel kínszenvedés volt az első grammok kitermelése.
Úgy éreztük, hogy hiányzik valami a rendszerből, amit fejleszteni kellene mind elméleti szinten mind gyakorlati oldalról. Az évtized közepén már intenzíven kerestük nemzetközi válaszokat kérdéseinkre és végül egy féléves elméleti és gyakorlati tanfolyam keretében találtuk meg nyugateurópában (2017). A megfelelő nyelvtudás és szakmai alapok birtokában sikeresen elsajátítottuk a méhpempő termelés „tudományát”. A továbbképzés, az elmeléti, méhbiológiai ismereteken és a gyakorlati fogásokon túl, bemutatott egy olyan „mini laboratóriumot” melynek üzemeltetésével biztosítható a kitermelt méhpempő folyamatos magas minősége.
Első magyar tanúsított bio méhpempő
Ez önmagában kevésnek bizonyult a hazai kamatoztatáshoz ezért számos további fejlesztést kellett bevezetni. A kint elsajátított szakmai tudást „rá kellett húzni” a hazai méhészeti adottságokra, feltételekre. Átdolgoztuk a méhészkedés mikéntjét, és méhcsaládjaink jelentős részét a méhpempő-termelés szolgálatába állítottuk, tudván, hogy amely család ebben részt vesz attól további méz, virágportelemelést nem lehet várni. Így a méhpempő-termelésért beáldoztuk az éves méztermésünk jelentős részét. Annak érdekében, hogy termékünket, a méhpempőt, a lehető legmagasabb minőségben tudjuk termelni, értékesíteni, méhészetünkben bevezettük az ökológiai gazdálkodást (2019). Így elmondhatjuk, hogy Magyarországon elsőként termelhettünk tanúsított BIO méhpempőt (2021).
Ennek köszönhetően tevékenységünk főprofilja a méhpempő-termelésére fókuszál, de ettől függetlenül a klasszikus méhészeti termékek (méz, virágpor, propolisz) továbbra is elérhetőek.
További tevékenységek, eredmények
A magas szinten végzett tevékenységünk további eredménye, hogy 2020- ban felvételt nyertünk a „Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületébe” (MMOE), hogy a kiváló minőségő méhanyákat hivatalosan is szelektálni és értékesíteni tudjuk.
Ezzel fejlődésünk nem állt meg. A „Kisüzemek Fejlesztés” című európai úniós pályázat keretében lehetőséget kaptunk, hogy méhészetünket teljesítményben, kapacitásban tovább fejlesszük.
Tevékenységünk elismerése, hogy a Méhész Újság 2023. évi szeptemberi számában méhészetünk bemutatásra került. A cikk írás előtti „látogatás célja, hogy…olyan méhészekhez jussunk el akik kiemelkedő eredményt értek el egy részterületen, munkájuk példaértékű lehet.” A megjelent cikk itt található.